Hogyan lehet gyógyítani a lábak visszérét népi gyógymódokkal

Könnyű lábak

1 comments

Ám amíg pár évtizeddel ezelőtt még jelentős helyet kapott gyakorlásában a ráimádkozás, a ráolvasás, sőt a hiedelemvilágban gyökerező babona és kuruzslás, addig a mai - ha úgy tetszik - új felvirágzásban ezek a "kellékek" már nem szerepelnek.

Tehát az ima mondás maradt meg, de nem azok, amelyek ponyván születtek, onnan terjedtek, hanem az általánosan ismertek, illetve az imakönyvekben megtalálhatók. Főként a régi kiadású imakönyvek bővelkednek betegségekben szenvedőkért szóló imákban, nem egy esetben külön választva a testi, illetve a lelki betegségben szenvedők számára valókat.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a régi, nem szigorúan egyházias imádságok­ban ne hittek volna. Akár a régieknek, vagy az újabbaknak mondásakor egy volt a lényeg: hinni kellett abban, hogy az ima mondás, a tökéletes átélés képes a gyógyításra.

Az eredetileg nyilván épebb szövegek az évszázadok során, hosszú nemzedékek hagyományozódásában a népköltészet lélektani törvényszerűségei szerint megkoptak, olykor homályossá, szaggatott előadásukban balladaszerűvé, tartalmukban pedig lírai ihletettségűvé váltak.

hogyan kezeljük a belső visszéreket népi gyógymódokkal

Ezekben az imádságokban a bensőséges, gyermetegül megőrzött, illetőleg gyermeteggé hogyan lehet gyógyítani a lábak visszérét népi gyógymódokkal vallás nem tételekben, hanem költői képekben nyilatkozik meg. Az is ismert, hogy a gyógynövényeket szedőnek Isten és ember előtt feddhetetlennek kellett lenni. Mégis előfordult, hogy szépasszonyok, bűbájosok, boszorkánykodók is kenőcseztek, mosogattak fájó testrészeket, ám eme téteményeik inkább ártottak, semmint javítottak volna a betegek állapotán.

Éppen ezért nagyon kellett vigyázni, hogy az emberek ne lépjenek rontásba. Aki mégis megrontatott, azt csak a rontó tudta meggyógyítani, helyre hozni, ha akarta. Egy részük még a középkori kolostori kertek gyakorlatából jutott a nép körébe, A füves gyógymódok zömét ugyanis mindenféle babonaságtól mentes, és hatásos formának tekinti a városi ember, és a falusi, de főként a tanyákon élők.

Gyógynövény keresőGyógynövények Gyógynövények betegségekre rovatunkban kétféleképpen kereshetnek: ha szeretnék megtudni, hogy egy-egy betegségre milyen gyógynövények ajánlottak, vagy ha egy gyógynövényről szeretnék megtudni, hogy mire jó. Ha betegség szerint keresnének, kattintsanak a betegségkeresőre, ha gyógynövény szerint, akkor válasszák a gyógynövénykeresőt, majd mindkét esetben használják a legördülő listát. Hasznos böngészést kívánunk! Milyen betegség gyógymódjára kíváncsi? Betegségek listája Gyógynövények betegségekre rovatunkban kétféleképpen kereshetnek: ha szeretnék megtudni, hogy egy-egy betegségre milyen gyógynövények ajánlottak, vagy ha egy gyógynövényről szeretnék megtudni, hogy mire jó.

Érdemes áttekinteni, milyen növényeket milyen betegségek megelőzésére, illetve gyógyítására használtak. Idézzük Bálint Sándort, aki a Szögedi nemzet c. Főzetét köhögésről isszák, Szent Antal tüzét olyan bodzabéllel borogatták, amelyre kámforgolyót kapartak.

Pünkösdi száraz bodzaág füstjével szélhűdött embert gyógyítottak. Gallyának héjával daganatot borogattak.

- Betegségek népi gyógyítása

Megsütve, melegen daganatra, kelevényre teszik. Borba főzve gyomorbajt orvosolnak vele, orrvérzésnél szagoltatják zabszalma: teája köhögést csillapít zsálya salvia : több bajt orvosol" Az idézett gyógyfüvek közül csak keveset említettek a csólyospálosi megkérdezet­tek, ami abból is eredhet, hogy amikor a gyógyítás felől érdeklődtem, sokan mondották: "Möntünk orvoshon, az vót a biztos. És ilyenkor legtöbb esetben már oda is későn mentek. Csupán megemlítjük még, hogy a szentelményként tisztelt füveknek és növényeknek föltétlen hittek foganatosságában, amelyekből kiemelkedett a karácsonyi méz, a fokhagyma, a Márk napi szenteli búza, a Virágvasárnapi barka, és virág, a fodormenta.

De bizonyos betegségek távol tartására szolgálhatott a szentelt gyertya is. A napról­napra szóbakerülő, gyakran hallható betegségek népi gyógyításait időseink is emlegették: "Kűrózsa, fokhagyma, méz mindön háznál van mostan is. Volt, aki öreganyjáéktól hallotta, hogy fülfájás ellen hasznos a csüngőolaj oleum hyosciamifejfájás esetén pedig tormaolajjal oleum synapsis kell bedörzsölni a fájó részt. Ugyanők természetesen használták a sósborszeszként emlegetett spiritus aetheris Hoffmanni kapitánycsöppet.

Betegségek népi gyógyítása

A büdöskűvirágnak sulfur pulveracum csak a névemléke él itt, minthogy ajakabcsöpp aqua carminativa regia hallatán is révedeznek: ismerős, de már nem tudják mi is volt az. Mindezek után - de az említett és idézett betegségek, és azok gyógymódjai: a füvek, főzetek és kenőcsök szem előtt tartása mellett - tekintsük át, mit őrzött meg a csólyospálosi nép emlékezete. E tárgykör bemutatásánál - a könnyebb megértés, és áttekinthetőség érdekében - Bálint Sándor "rendszerezését" vesszük át.

Úgy mondtuk: elkerekitöttük. KPné Más szerint olyan helyre, például kerítés tövébe - kellett dobni, ahol visszér kezelése hidrogén-peroxiddal se léphetett rá. Ha valaki mégis rálépett, arra ragadt az árpa. Ha mög mán nagyon kigyün, kés az orvossága. Vót, aki napokig nem kapott mást, és helyregyütt. Mindönbűl öhetött, csak keveset. Főleg kenyeret, mög tésztafélét nem vót tanácsos önni a cukrosnak. Diétázok, mert ennek a betegségnek ez a fékje.

Ha elhagyom a diétát, gyün a nehezebbje, visszérektől vélemények fogyás injekció. Mög azok, akik övés után nem isznak legalább égy-két korty vizet. Aki csuklik, annak kilenc kiskorty vizet köll inni, de hogyan lehet gyógyítani a lábak visszérét népi gyógymódokkal égyszuszra, hanem szép lassan, kortyonként nyelve.

Műtét nélkül is gyógyítható a porckopás

Legtöbben a befűtött kemence mellé ültek, mások meleg korpát, vagy sót tettek zacskóba, és azt ágyra téve ráfeküdtek. Sok hajlongás utáni fájdalomra sokan ma is megnyomkodtatják, mások a kis unokával megtapodtatják. Aztán egy deszkalapra kell feküdni. Aztán bedörgöltem ecettel, és pár napi pihengetés után elmúlt.

Möghibbant a déréka. Hát égy öregasszony sorba legalább harminc piócát rakott rá, oda, ahun látszott a véraláfutás. Neköm is hibbant mög a dérékam. Pihentettem, de nem sokáig, mert végezetlen maradt vóna a dolog. Nem feküttem ki, azt' néha még most is elővösz a fájdalom. Arra a kérdésre, miért nem tették hideg vízbe az égett, illetve leforrázott testrészt, azt mondták: felhólyagosodott volna. Mások éppen a vízzel hűtést emlegették. Csólyospáloson úgy tudják, hogy reszelt tormát kell enni, és cukortalan teát kell inni annak, akinek nincsen étvágya.

Más szerint ki kell kezdeni a gyomorral: meglocsolni egy kis hogyan lehet gyógyítani a lábak visszérét népi gyógymódokkal. Fejfájást sok minden okozhat. Okozója lehet a szemek gyöngesége, a meleg, a magas, vagy éppen alacsony vérnyomás, és természetesen olykor a sok gond is.

Legáltalánosabb: gyógyítási módja a hidegvizes ruha fájó részre helyezése, illetve annak nyomkodása. Hallottuk, hogy akinek a magas vérnyomás miatt fájt a feje, annak ecetes ruhadarabbal kell az orra alját és a halántékát törülgetni.

A legtöbben a pióca rakást emlegették: "Nyakszírtre köllött rakni űket. De vigyázni köllött, mert nem mindön pióca vót ám jó.

A lópióca szúrásába bele hogyan lehet gyógyítani a lábak visszérét népi gyógymódokkal lőhet halni. A jó piócákat mink szödtük a tavak szélin. Vótak, akik elmöntek Csiszár Étél nénihön, azt' az rakta rá a piócákat. Hírős gyógyítóasszony vót az, még Mérgesrűl is gyüttek hozzá. Ha mögénten több baj is vót, möntünk Pálmonostorába az Epörjesi Jenő bácsihon, vagy itten a Katona Imre bácsihon.

Ezök a kertjükbe maguk nevelgették a gyógyító füveket, de tartottak piócákat is, kinek mi köllött. Többektől is hallottuk, hogy a pálinkának sok betegségre van gyógyító hatása. Nagyobb fájdalmak esetén rézelejét használtak dörzsölgetéshez.

az alsó végtagok mély visszérkezelése

Sokan ma is tartanak egy kis üvegben, hogy szükség esetén kéznél legyen. Fogfájás ellen valónak is legtöbben a pálinkát emlegették. De nézzük meg, mit ír Bálint Sándor: 6 "Egy fájós lábú mankós ment a szentkúthoz Pálosszentkútés ott evett.

EXTRA AJÁNLÓ

Mikor végzett, föl akarta húzni földbeszúrt mankóit, de azok gyökeret eresztettek, és nagy fákká nőttek. A fákat még most is látják. Ennek lenyesett szálkáit a csólyosi búcsúsok fogfájásra használják, a fájós fogakat bökdösik vele. Voltatok é Krisztus születésin?

Fájt é a fogatok? Adja Isten, hogy az enyüm sé fájjon. Új hold, új király, adjál nekem jó heteket, jó hetekben jó napokat, jó napokban jó órákat, jó órákban jó szöröncsét, aztán mög jó egészségűt. Jámborabb idős csólyosiak Császár Kálmánné pedig a Három királyokat eképpen idézte: "Akkor fájjon az én fogam, amikor Háromkirályok löszök.

Elmöntem hozzá, de odavót szántani, Kimöntem a fődbe utána. No, melyik az, nézzük. Ráültetött az eke göröndölyire, Nyisd ki a szád nagyra.

bár a visszér vélemények

Happ, éhun van é, ez fájt? Itt égy féldeci pálinka, öbligessed azt eriggy. Ám mivel a foghúzástól mindenki félt, ki hogyan, és milyen fondorlattal igyekezett azt megelőzni. Voltak, akik villámcsapta fa hasítékával bökdöstek, mások - ajánlásra -sóval, timsóval, salicillal, mások fokhagyma darabbal tömködték be a lyukas fogat. Hát én össze-vissza nyargaltam a hatalmas rétet. Mint a bokrot, úgy szidtam azt a vénasszonyt, aki azt mondta, hogy sót tögyek a lyukas fogamba.

Fülfájás esetén a Miért vannak visszér a lábakon és Páloson is minden tanyánál található kűrózsa, azaz kövirózsa Sempervivum tectorúm nedvét csavarták a beteg fülbe éjjelre, és bedugták kis vattával.

A visszérbetegség előfordulása

Reggel langyos vízzel kitakarították. Ha még fájt, akkor napokon át langyos sós vízzel kellett öblögetni. Fültőmirígy gyulladáskor pedig fülistránggal kellett simogatni, azaz, lóról levett meleg istránggal nyomogatták.

Gancsó általában azoknak a gyerekeknek a hónalj, vagy combtő hajlatában keletkezett, aki sokat ment. Hát mög köllött kerekíteni kancsóval háromszor. Ezt ráimádkozás követi: Az Atya teremtsön keresztet vet a gancsóraa Fiú gyűlöljön újra keresztet vet ráa Szentlélök Úristen tisztítson, hogy sömmi tetemödbe sömmi fájdalom né maraggyon mög. A gancsóra újra keresztet vet" - írja Bálint Sándor, 9 amely gyakorlat nyilván megvolt valaha Csólyospáloson is, de a maiak már csak annyira emlékeznek, amennyit Hegedűs Mihályné elmondott.

Igaz, Császár Kálmánné is említi a gancsót, de ő a gillával azonosította: "Bekötöttük sült vöröshagymával, aztán mikor mögérött, kifakatt, azt lassan begyógyult. Gutaütésben szenvedőt is több módon gyógyítottak. Bálint Sándor följegyzése 10 szerint "Csólyospáloson azért tűzik ki pünkösdkor a házra a bodzát, hogy a menykő kerülje el a házat.

Ünnepek után ezeket a bodzákat elégetik, és ha valakit szélhűdés ért, megfüstölték vele. Az én feleségűmet is az érte. A második itthon érte, el is vitte szögényt. Mások a kamillatea mellett maradtak, mert az már régóta bevált a gyomorfájdalom csillapítására. Olyat is hallottunk, hogy kámfort tettek vizes ruhába, és azt tették a fájó gyomorra. Akinek viszont attól fájt a gyomra, mert nehéz kosztokkal elrontotta, azt napokon át pirítós kenyéren és "ízetlen kamillateával" tartották, amíg a gyomor helyre nem jött.

Hasmenéstől mindenki úgy tartózkodott, ahogy tudott. Lehetőleg nem ettek odabent össze nem férő kosztokat, és óvakodtak a felfázástól is.

  • Házi praktikák visszérproblémák ellen
  • Harisnya visszerek, amelyek jobbak
  • 15 Best Visszér megoldások images | Gyógynövények, Rheumatoid arthritis, Egészség
  • 47 Best Visszér problémákra images | Egészség, Gyógynövények, Természetes gyógymódok
  • Visszér és szőlő
  • Úszó visszér

Ha mégis előadódott, akkor a beteggel száraz kosztokat etettek, vagy sóba-vízbe krumplit, és hagyták, hogy kitisztuljon. Hallottuk, hogy a lósóska teája, illetve a megsavanyodott pirosbor is "mögfogja a hasmönést". Szögi Nándor említette, hogy vadgesztenyét reszelve evett az, aki hasmenésben szenvedett.

Emlékezete szerint igen sokat árusítottak belőle a dorozsmai piacon. Ezt aztán épp' hogy beletöttük a forró vajba, vagy olajba - zsírt nem vót szabad használni - és eztet köllött önni. Hát nem vót finom, de elállt tűlle a fiam hasmenése.

visszér és karma

Hályogot a csólyospálosiak emlékezete szerint is porcukorral lehetett eltávolítani a szemről. Hálá lögyön a jó Istennek, hogy jó órába lögyön mondva, minálunk nem fordult elő ilyesmi, de hallottam én is, hogy akinek hályos keletközött a szömin, porcúkort fúrtak bele.

Tambukaniszap a visszér ellen

Vagy, ha becsípásodott, langyos sós vízzel, vagy pedig langyos kamillatéával mosogatták. Nem lehetetlen, hogy hályog eltüntetésével is foglalkozott. Hideglelésről szinte nem tudtak az itteniek semmit se mondani.

Már ami az esetleges ellenszerét illeti. Vót, hogy amikor előre mögérzöttem, ittam égy kis pálinkát, azt' léfeküttem. Az még tán jobban rázott, de hamarébb abbamaradt. Himlős testet napjában háromszor kellett tejjel átdörzsölni. De vízzel nem szabad hozzáérni mindaddig a testhez, amíg a tejes kezelés tart.

Mások szerint "Nem köllött ahhon semmi, csak két-három napig nem möntünk ki a jó meleg szobábúl, azt' elmúlt magátúl. Itt viszont egy-azonosként ismerik, és gyógyították. Legtöbben a jólismert sült vöröshagymás borogatást említették, majd a kifakadást követően pedig szappanos kovászt kötöttek rá, ami kitisztította.

Visszérbetegség tünetei és kezelése - HáziPatika

Főként vízzel nem mosták, hanem tisztulását követően tiszta fehér ruhával bekötötték, hogy semmiféle szenny ne érhesse. Többen elmondták, hogy a kelevényre jó írként szolgált a félérett paradicsom, vagy a káposztalevél, sőt némelyek az eperfa levelét emlegették, illetve az ecetes ruhával való borogatásról is szólottak. Köhögés csillapítására a csólyospálosiak "Medveszart rágtunk", amit a Györfi patikárostól vettek.

Vízben oldva is fogyasztották. Ahol ilyenre sem futotta, ott égetett cukorral ízesített teát ittak, mások reszelt ormát eszegettek, ami azon túl, hogy a köhö­gést csillapította, az étvágyat is javította. Már annál, akinek a gyomra bírta a nyers tormát. Sokan emlegették a vöröshagyma főzetét, hogyan lehet gyógyítani a lábak visszérét népi gyógymódokkal ezerjófű teát, a kamillatéát, illetve az édösgyökeret, amit gyerekek is, felnőttek is rágogattak, amikor köhögés gyötörte őket.

Kisgyermekeknek szamárköhögés ellen nyers mézet, mézes teát adtak, sőt a szatócsoktól mindig lehetett venni bocskorszíjat, amelynek éppen ofyan csillapító volt a hatása, mint a barnacukornak, amelynek a népi neve medveszar. Emlegették a szárított akácvi-rágteát, illetve a. Mádra " Gyulladásban lévő mellett leginkább vizes ruhával borogatták, de időszakokat hagytak, mert a tejnek viszont nem tett jót a hideg víz.

Fontos információk